1. rész

Lassan 7 éve, hogy nem halottam Luke felől semmit. Megijeszt, hogy nem tudom mi van vele, vagy hogy életben van-e még. Abban a hitben éltem, hogy az apám jó, kedves, szeretet teljes, de amint kiderült egy gyilkos. A bánatom és a stresszemet az ér vágásba vezettem, ami nem is tett túl jót nekem. Depressziós lettem...
Senki nem volt, aki megértsen. A tudat, hogy Luke nincsen velem még szomorúbbá tett.
Gondolat menetemből anya szakított ki.
-Kicsim kinyitnád az ajtót?-valaki hevesen dörömbölt rajta. Ezt nem hiszem el. Ez nem lehet ő. Megváltozott.
-Luke?- teljesen biztos voltam benne, hogy Luke az, de mégis megkérdeztem.
-Szia hercegnőm. - karjait kitárta, hogy öleljem meg. Fogtam az alkalmon és a nyakába szöktem. Nagyon hiányzott már. Az ölelése, az illata, a puszijai. Egyszerűen mindene.
-Hol voltál eddig?-nagyon szorosan öleltem. Mikor ezeket a szavakat ejtettem ki, elsírtam magamat.
-Mindent elmagyarázok, csak engedj be.-behívtam és helyet foglaltunk az ebédlőben. Anyáék el kellett menjenek valahova, ezért egyedül voltunk a házban.
-Szóval. Ez akkor kezdődött, amikor elköltöztetek. Hogy pontos legyek, mikor felhívtál. Azért tettem le, mert hangokat halottam a konyha felől és megijedtem. Lementem, hogy nézzem meg ki az és fejbe ütöttek valamivel. Elraboltak. Azt akarták, hogy ne beszéljek veled, ne találkozzak veled, ne is gondoljak rád..
-Ez abruszd. - szakítottam félbe és az ablak fele sétáltam.- És sikerült?
-Egyértelmű, hogy nem. Rá 6 hónapra elengedtek és megfigyelték a házamat. Ez így ment majdnem 2 évig. Sok idő eltelt azzal, hogy megkapjam a főnököt, hogy beszélhessek vele, mert nekem az úgy nem ment. Nagy nehezen meg is kaptam és beszéltem is vele. Azt mondta megengedi, hogy találkozzak veled és hogy beszéljek veled, de szerintem még mindig zavarja ez az egész.
-Ki rabolt el?-szemeibe néztem. Nem az átlagos színe volt. Sötét kékké változott.
  Nem válaszolt.
-Ki rabolt el Luke?-a hangom erősebb lett.
-Az apád. - nem nézett a szemebe a földet pasztázta.
-Hogy micsoda? Az apám? Mégis miért tenne ilyen dolgot? Tudja, hogy te vagy a legfontosabb nekem és mindennél jobban szeretlek.
-Azt mondta félt téged, hogy rossz kezekbe kerülhetsz.
-A múltad miatt mondja. Luke azt hiszi még mindig azt teszed. Én beszélek vele.-határozott voltam
-Mit csinálsz Molly jól vagy? Nem teheted ezt.
-Miért nem Luke? Azért mert lány vagyok és nem vagyok erős? Luke értsd meg ez így nem mehet tovább. Több mint 7 évig nem láttalak, ha még egyszer elveszítelek abba belehalok. Muszáj  beszélnem vele.
-Molly. Megölnek, ha megtudják, hogy elmondtam neked.
-Nem fognak. Akár mennyire is hülyén hangzik megvédlek. Vannak őreink. Bob (egyik őr) szívesen vigyázna rád.
-De ez nem így megy. Csak csattintsz egyet és máris jó lesz minden. Hadd, hogy intézzem el én. Jo?-Luke magához húzott és megölelt.
-Ha rosszra fordulnak a dogok és beszélni fogok vele.
-Rendben. És mesélj milyen a suli? Barátok? Pasik? Valami? - Luke rám nézett és komolynak látszott.
-Szar. Nincs. Nincs és nincs- egy barátom sem volt a suliból.
-Hűha, akkor egyedül vagy.
-Nem. Nem vagyok. Van egy nagyon édes kedves aranyos barátom, akit soha nem akarok elveszíteni-nevettem el magam
-Ki az?-Luke nem értette
-Te.-öleltem meg
-Imádlak te idióta.-puszilt meg.
  Valaki kopogtatott az ajtón.
-Majd kinyitom-Luke lefele vett az irányt, és egy kicsit később mentem le.
-Luke ki az?-az ajtóban egy sötét alak állt.

Szereplők

Luke Hemmings:

Molly Clarkson:

Billy Clarkson:

Emily Wood (Molly anyja)

Liz Hemmings: 

Andrew Hemmings: 

Bevezetés

 ,, Egy új élet, egy új sors.
  Minden akkor kezdődött, amikor anya elvált apától és új élettársa van. Ennél fogva el kell költöznünk abból a városból. Messze az apámtól, messze a barátaimtól, messze mindentől.  Egy teljesen idegen helyre megyek, ahol senkit nem ismerek.
-Ugyan már. Jó lesz.-biztatott anya.
-Persze. Neked lehet.-cinkoskodtam - Sokkal jobb lett volna, ha engem nem hozol el ide, sokkal jobb lett volna, ha nem váltok el. Azt hiszed itt jobb lesz? Hát tévedsz. Sokkal rosszabb lesz apa nélkül, és most is azon vagy, hogy a lányod is elveszítsd. - becsapva magam mögött az ajtót siettem felhívni legjobb barátom Luke-ot
-Mi a hézag hercegnő?
-Utálok itt lenni. Vissza akarok menni. Nagyon hiányzol.-egy puffanás és nem szólt bele,,
  Azóta nem láttam, halottam az én legjobb barátom hangját. Soha nem kapom vissza. Ha nem költözünk el nem lett volna ez. Fogalmam sincs merre lehet.  De ez már lassan 6 és fél éve
 -Kicsim nyisd ki az ajtót.-valaki hevesen kopogtatott rajta
-Szia hercegnőm- nagy mosoly az arcán. Ajak PC a szájában. Mi történt vele? Ez nem lehet ő
-Luke?