Luke: úgyis az enyém leszel újra! xL
Me: álmodozz csak Lucas! ehhez sok idő fog kelleni.
Luke: én türelmes leszek veled királynőm! :*
Érdekes beszélgetésbe keveredtem Luke-al. Ki akartam vele békülni, de fájt amit tett velem. Ami meg még rosszabb Jenifferrel nagyon jóban voltam addig, ameddig el nem költöztem. Mondhatni úgy is hogy a legjobb barátnőm volt. És tudta mennyire fontos nekem Luke, mégis ezt tette.
Me: megbocsájtok, de ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van. a bizalmamat ameddig újra vissza nyered hosszú idő lesz!
Luke: köszönöm! ez nagyon sokat jelent nekem. amúgy kinyitnád az ajtót? itt vagyok már legalább 2 órája...
Me: persze Lucas! rohanok, futok életem:D
Életem legrosszabb döntése lesz amit most teszek.
Egy cseppnyit haboztam az ajtónyitással. Kinyitottam. Egymással szemben álltunk szótlanul. Luke az arcomat fürkészte, én elvesztem a kék szemeiben.
-Hiányoztál-ugrottam a nyakába
-Te is nekem hercegnő.-csókolt meg.
***
-Mrs. Clarkson!-kiáltott valaki-megérkezett a posta!
,,Kedves lányom! Nem tudlak hívni, biztonsági okok miatt. El kell mondanod Lucasnak, hogy mi történt veled azon az estén és hogy ki tette. Csak így menekülhetsz meg a múlttól. Vigyázz, mert apádat hamarosan kiengedik és nem lesz egy perc nyugtod sem miatta. Kérlek, könyörgök Molly vigyázz magadra és légy minél többet Luke-al csak ő védhet meg tőle!
Hamarosan otthon leszünk
Anya"
-Mit kell elmondj? Mi volt azon az estén? Ki, mit tett veled? Molly túl sok a kérdés válaszokat akarok!
-Luke kérlek menj el most!
-De nem válaszoltál Molly.
-Luke kérlek.-nem akartam azt mutatni, hogy gyenge vagyok, de már könnyeztem. Anyának sikerült eszembe juttatni a múltam, ami miatt elköltöztünk.
-Ígérd meg, hogy vigyázol magadra. Később vissza jöjjek?
-Később.-csókolt meg. Nem csókoltam vissza. Már semmire sem erőm.
Miután elment Luke leültem a lépcsőre és emlékképek jelentek meg.
,,-Molly vigyázz magadra kérlek-könyörgött anya
-Jó, persze anya.-nem teljesen figyeltem rá. Valamin nevettem Jennivel.
Egy szórakozó helyre értünk, Fogalmam sincs, hogy értünk oda. Kiesett. Jenni sehol nem volt.
-Jeniffer, gyere menjünk innen. Nem tetszik nekem ez a hely.
-Ne már tök jó a buli-két nem is rossz pasival táncolt.
-Jó, én haza mentem-köszöntem el tőle és az ajtó fele vettem az irányt
Valaki követni kezdett. Bepánikoltam. Elkezdtem futni a pasi meg utánam.
Reggelre arra ébredtem, hogy egy szobában vagyok és minden véres alattam.''
Ezekre emlékezve csak sírtam. Engedtem annak az idiótának, hogy azt tegye velem. Azt sem tudtam, hogy miért esett ki ennyire minden, hogy ki volt, vagy hogy milyen helységben is voltam.
Mitől lehetett ez? Semmit nem tudtam. Össze voltam zavarodva. Válaszokat kerestem, de nem kaptam sehol. Ekkor jutott eszembe, hogy anyu mindig szerette az ilyen dolgokat és ennek orvoslója is volt. Találtam egy könyvet, amiben ez benne is volt.
Az egész könyv ilyenekkel volt tele. A nevét nem jegyeztem meg, de ha alkohollal keverik akkor elfelejted azokat a dolgokat, amik veled történnek veled azon a napon. És ha valami olyan dolgot látsz meg, amit aznap fogtál vagy láttál képek visszajönnek. Ez megmagyarázta azt is, hogy mikor megláttam az apámat bejött egy kép. Az amikor valakit megütött és engem felkapott és futni kezdett velem ki a egy helységből.
Másnap reggel, mikor felkeltem, halottam, hogy valaki a konyhában van és csörömpöl. Luke a gyors hívó listámon van, már benne is voltam hogy hívjam, addig szép lassan leértem és megláttam egy sötét alakot.
-Luke-suttogtam-van valaki nálunk lent a konyhában és félek, légyszi gyere ide!
-Ki az az ember?-kérdezte
-Nem tudom, de nagyon rossz előérzetem van. Siess!
-Ott vagyok 5 perc cicám!
Vissza akartam menni a szobámba, de a lépcső megreccsent ezzel a férfi figyelme rám szegeződött. Gyorsan felfutottam a szobámba, de az a sötét alak a nyomomban loholt egy késsel a kezében. Nem tudtam bezárni az ajtót sem. A falhoz szorított előttem állt egy nagyon nagy késsel. Beugrott egy kép, arról az éjszakáról. Felcsillant a szeme. Észrevette hogy tudom ki ő.
-Te szihopata idióta!-mondtam alig érthetően-Te tetted!
-Szia életem hiányoztál. Netán szeretnél még egy menetet?
-Meg ne próbáld.
Még közelebb lépett. Nagyon féltem. Az ember már egy lépésre volt tőle, ezért a falnak simultam teljesen. Elkezdett tapizni és a pólómat egyre fentebb húzta.
-Eressz el, te idióta!-kiabáltam. Ekkor a késsel megvágott. Pont a vállam erre akkorát sikítottam, amekkora csak kifért a torkomon.
-Hozzá ne nyúlj a csajomhoz te pöcs-Luke szemrebbenés nélkül leszúrta a pasit.
-Jól vagy bébi?-jött oda.-Basszus ezt össze kell varrni. Gyere segítek állj fel.-vett egy pillantást a sebemre
Luke felültetett a konyhában a pultra, ő addig fertőtlenítőt és tűt meg cérnát hozott. Bevarrta a sebemet, de nagyon fájt, mivel érzéstelenítő nélkül csinálta. Én meg csak a számat haraptam és Luke pólóját szorítottam.
-Bocsáss meg, de muszáj volt, mert ha nem befertőzik. Tudom, hogy fáj bírd ki még egy kicsit édesem.-csókolt meg
-Luke el kell mondanom valamit.-be is fejezte. Leült velem szemben egy székre és a combomon pihentette a kezét. Elmeséltem neki mindent attól az estétől kezdve a végéig.
-Azóta félek és rettegek, hogy újra megteszi-elsírtam magam
-Sh, semmi baj vége van. Meghalt.-ölelt meg. Felszisszentem, mert fájt a vállam-Mi az?
-Semmi, csak fáj-mutattam a sebre
-Gyere.-felvett az ölébe és elvitt a kanapéig
-Mit fogunk csinálni most?
-Horror?-harapta be piercingjét olyan sexy volt
-Nekem oké.-mosolyogtam rá
A félelmetes részeknél akaratom ellenére hozzábújtam Luke-hoz. Nem vagyok az a félős fajta lány.de biztonságban éreztem magam a karjaiban.
Elaludtam a karjaiban. Arra ébredtem meg, hogy felfele visz a szobámba.
-Luke?!
-Hm?-nézett le rám
-Kérlek maradj itt velem..
-Persze-csókolt meg-ezek után nem foglak egyedül hagyni
Befeküdt mellém és meggyőződött róla, hogy nem fáj a karom és kényelmes-e. Nagyon aranyos volt tőle ez. Megölelt és úgy aludtunk el.
