11.rész

2 év múlva

Luke és a banda híres lett, befutottak a zenei iparba, most is turnén vannak, én meg egyedül vagyok a házban. Anya New Yorkban van munka miatt Daniel meg elkísérte. Minden nap beszélek Lukeal, de hiányzik. Nem ölelhetem meg, nem csókolhatom, nem érzem az illatát, hiányzik.

Lucas♥: Hey baby, mizu?
Én: Semmi egyedül vagyok a házban és játszok Herceggel (a kutyám)
Lucas♥: Hamarosan haza utazom.
Én: Szuper mennyi időre?
Lucas♥: Egy hétre, így is van ott egy koncertünk. Eljöhetnél, sőt!
Én: Szívesen elmegyek. Mennem kell, majd este skype?
Lucas♥: Persze cica legyen rajtad valami sexy
Én: Lukeee!! :D


   Minden este skype-olunk, de nem tudunk rendesen beszélgetni, mert a srácok állandóan hülyéskednek és hangoskodnak, de legalább ők boldogok.
  Apát is kiengedték, elég jó a viszonyom vele, de még nem bízok benne teljesen, igen megbocsájtottam neki, de félek hogy újra megteszi. Látom rajta hogy változott, de belül nem igazán tudom milyen is valójában.

Lucas♥: Molly gyere ki a balkonra!
Én: Mi? Miért?
Lucas♥: Csak gyere

  Kimentem és Luke állt ott egy gitárral a kezében. Elkezdett énekelni, én meg csak repdestem a boldogságtól. Gyorsan lementem és mikor befejezte a nyakába szöktem
-Luke!-csak ennyit mondtam
-Hiányoztál, Hercegnőm!-csókolt meg
-Gyere be!-egyből Herceg futott felé és szökdécselt(mivel Luketól kaptam a kutyát)
-Herceg vendégünk van, mit tanítottam neked ha valaki jön mit teszel?-Herceg mintha értette volna a mancsát nyújtotta és Luke kezébe tette-Ügyes kutya! Felvettem az ölembe és a szobám fele vettem az irányt.-Luke követett
   Csak néztem.
-Mi az?-nevetette
-Mesélj! Milyen volt a turné? Hogyhogy ilyen hamar itt vagy?
-A turné tökéletes, csak fárasztó, úgy hogy nagyon hiányoztál és a farkamon nem tudok uralkodni, kíván téged baby-ledőltünk az ágyban én lent ő felettem.
-Csak azért jöttél hogy megdugj aztán tovább is mész?-nevettem el magam
-Nem cicám! Tudod hogy imádlak
 Ez volt az ami hiányzott a csókjai, az illata, az ölelése. Elkezdett csókolni, a pólóm alatt egyre feljebb csúsztatta a kezét, aztán megmarkolta a mellem és ott megállt. Levette rólam a pólóm és így már egy melltartó és bugyi volt rajtam, Rajta meg a nadrágja. Csókolgatni kezdte a nyakam, majd lentebb vette az irányt, levette a bugyimat és elkezdte nyalni. Megállt bennem a vér. Hangosan ziháltam, hogy csinálja gyorsabban, miután befejezte levette a boxerét és elkezdte belém vezetni a nem kicsi férfiasságát. Hangosan felnyögtem, először lassúra vette a ritmust. aztán egyre gyorsabbra, mikor a leggyorsabban nyomta elkezdte a nyakam szívni
-Luke én mindjárt...-mondtam két nyögés között
-Sikítsd a nevemet!
-Ahw te jó ég Lukee-sikítottam a fülébe, ennek hallatán ő is elment. Kifeküdtünk egymás mellett az ágyon kezünk összekulcsolva
-Kurva jó voltál csak nem gyakoroltál ameddig nem voltam itt?-nézett komolyan
-De, menned kell. jön a következő páciens- nevettem el magam
-Szeretlek Luke!-csókoltam meg
-Én is téged. -megölelt és így aludtunk el

10. rész

   Reggel Luke nem volt mellettem, gyorsan lementem a lépcsőn, de az aljában megtorpantam

-Luke, vedd észre bajba sodrod, tudom hogy szereted de nagy bajban van már most! Jobban jársz, ha elengeded így lesz jobb neki is és neked is.-ki az? Calum.

-Cal, nem tehetem. Szeretem őt, soha nem szerettem senkit ennyire mint őt. Nem tudnám elengedni. Elmondom neki. Nem érdekel mi lesz, meg kell birkózzon a tudattal.

-Te tudod tesó, csak ügyesen. Ne feledd ma próba.-ezzel elviharzott

  Csak álltam ott és néztem ki az agyamból, mint az elő halottak. Luke észrevett
-Mennyit hallottál?
-Eleget. Mit nem mondtál el nekem? Mivel sodorsz bajba? Miről beszélt Cal?-csak kérdeztem, választ nem is várva
-El kell mondanom valamit.-ült le, jelezte hogy üljek le én is, de nem tettem.
És el kezdett mesélni
-Ez akkor kezdődött mikor elraboltak, vagyis azután. Miután elszabadultam az apádtól annyira feldúlt voltam, hogy megöltem egy embert. Utána már gyakrabban tettem. Nem éreztem semmit mikor megöltem őket. Főleg akkor mikor azokat kellett megölnöm, akik tettek valamit a szeretteim ellen, ezért tudtam olyan könnyem megölni azt a pasit is, aki megerőszakolt.-kiakadtam. Elkezdtem könnyezni
-Luke..-csak ennyit tudtam mondani
-Tudom jól mit gondolsz rólam, azt is megértem ha most szakítasz velem.-magyarázott. Én meg csak az ölébe szöktem és megcsókoltam
-Semmi baj. Senki nem lehet egy szent. Mindenkinek vannak hibái. De tudd, én így szeretlek! Nem érdekel mit teszel, mindig szeretni foglak!-csókoltam meg
-Komolyan?
-Komolyan.
-Eljössz velem a próbára?-kérdezte
-Persze. 5 perc és készen leszek. Megyek és felöltözök.
-Valami sexyt vegyél fel!-kacsintott rám
Gyorsan felmentem, hogy öltözzek át, csak nem megyek pizsamában..
    Mikor odaértem már mindenki ott volt.
-Molly, a kocsiban felejtettem a telefonom. Ide hozod kérlek?
-Persze-ideadta a kulcsokat és a kocsi fele siettem
-Nocsak, nocsak Luke újdonsült barátnője. Szia Molly.
-Neked is szia. Mit akarsz?
-Csak tudd, hogy Luke-nak nem kellesz! Senkinek nem kellesz!
-Pont te beszélsz, Jen?! A kurvák királynője vagy! Nézz magadra, Lukenak csak annyira kelettél, hogy kielégítse magát, vagy még annyira sem. Nocsak?! Lehet rájött még dugni sem tudsz úgy mint én.-kacsintottam rá és faképnél hagytam. Büszke voltam magamra
-Már azt hittem, hogy bezártad magad a kocsiba-nevettek.
-Luke, büszke lehetsz hogy ilyen barátnőd van, mint én.-öleltem meg
-Az is vagyok cica.-csókolt meg-Mi történt, hogy ilyen boldog vagy?
-Lehordtam Jennifert. Megmondtam neki a magáét. Mi az? Miért nézte így?
-Molly, eddig erre senki nem volt képes. Aki meg megtette annak megkeserítette az életét.
-Srácok én nem félek tőle. Még dugni se tud rendesen ne vicceljetek már-kíváncsi fejjel néztek rám- Régen jóban voltam vele és tudok egy pár dolgot róla.

                                                               ***

-Molly beszélnünk kell Jenniferről!-ölelt meg hátulról Luke
-Mi az? Mondd?!
-Nem jó, az amit mondtál neki. Félek hogy tesz veled valamit
-Luke, mondtam. Nem félek tőle. Egy utolsó picsa. Nem tesz nekem keresztbe, főleg ő nem. Tőle nem félek!-öleltem meg.
-Luke?!-szólítottam meg
-Hmm?-nem figyelt rám, csak a telefonját nyomkodta
-Az öldöklést azóta is teszed? Vagy már leálltál vele?
-Molly, ez olyan mint a drog. Nem lehet leállni vele, már nem érzek semmit azok az emberek ellen. Olyan mintha leütnél egy legyet. Leütöd, mert tudod, hogy megcsíp, ezzel is így van. Remélem érted
 Nem csináltam semmit, csak bambultam magam elé.
Egy gyilkos a pasim?!

9. rész

Leültem a konyhában a pult elé és egy öngyújtót fordítgattam a kezemben addig fordítgattam, még meg nem gyújtottam egy szál cigit.

Sosem cigiztem, de ez most nagyon jól esett. Szaggatottan fújtam ki a füstöt ezzel eljátszadoztam egy ideig.

Luke: úgyis az enyém leszel újra! xL
Me: álmodozz csak Lucas! ehhez sok idő fog kelleni.
Luke: én türelmes leszek veled királynőm! :*

Érdekes beszélgetésbe keveredtem Luke-al. Ki akartam vele békülni, de fájt amit tett velem. Ami meg még rosszabb Jenifferrel nagyon jóban voltam addig, ameddig el nem költöztem. Mondhatni úgy is hogy a legjobb barátnőm volt. És tudta mennyire fontos nekem Luke, mégis ezt tette.

Me: megbocsájtok, de ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van. a bizalmamat ameddig újra vissza nyered hosszú idő lesz!
Luke: köszönöm! ez nagyon sokat jelent nekem. amúgy kinyitnád az ajtót? itt vagyok már legalább 2 órája...
Me: persze Lucas! rohanok, futok életem:D

Életem legrosszabb döntése lesz amit most teszek.
Egy cseppnyit haboztam az ajtónyitással. Kinyitottam. Egymással szemben álltunk szótlanul. Luke az arcomat fürkészte, én elvesztem a kék szemeiben.
-Hiányoztál-ugrottam a nyakába
-Te is nekem hercegnő.-csókolt meg.


                                                    ***
-Mrs. Clarkson!-kiáltott valaki-megérkezett a posta!

,,Kedves lányom! Nem tudlak hívni, biztonsági okok miatt. El kell mondanod Lucasnak, hogy mi történt veled azon az estén és hogy ki tette. Csak így menekülhetsz meg a múlttól. Vigyázz, mert apádat hamarosan kiengedik és nem lesz egy perc nyugtod sem miatta. Kérlek, könyörgök Molly vigyázz magadra és légy minél többet Luke-al csak ő védhet meg tőle!
           Hamarosan otthon leszünk
                                                 Anya"
-Mit kell elmondj? Mi volt azon az estén? Ki, mit tett veled? Molly túl sok a kérdés válaszokat akarok!
-Luke kérlek menj el most!
-De nem válaszoltál Molly.
-Luke kérlek.-nem akartam azt mutatni, hogy gyenge vagyok, de már könnyeztem. Anyának sikerült eszembe juttatni a múltam, ami miatt elköltöztünk.
-Ígérd meg, hogy vigyázol magadra. Később vissza jöjjek?
-Később.-csókolt meg. Nem csókoltam vissza. Már semmire sem erőm.
Miután elment Luke leültem a lépcsőre és emlékképek jelentek meg.

,,-Molly vigyázz magadra kérlek-könyörgött anya
-Jó, persze anya.-nem teljesen figyeltem rá. Valamin nevettem Jennivel.

Egy szórakozó helyre értünk, Fogalmam sincs, hogy értünk oda. Kiesett. Jenni sehol nem volt.
-Jeniffer, gyere menjünk innen. Nem tetszik nekem ez a hely.
-Ne már tök jó a buli-két nem is rossz pasival táncolt.
-Jó, én haza mentem-köszöntem el tőle és az ajtó fele vettem az irányt
Valaki követni kezdett. Bepánikoltam. Elkezdtem futni a pasi meg utánam.
Reggelre arra ébredtem, hogy egy szobában vagyok és minden véres alattam.''

Ezekre emlékezve csak sírtam. Engedtem annak az idiótának, hogy azt tegye velem. Azt sem tudtam, hogy miért esett ki ennyire minden, hogy ki volt, vagy hogy milyen helységben is voltam.
Mitől lehetett ez? Semmit nem tudtam. Össze voltam zavarodva. Válaszokat kerestem, de nem kaptam sehol. Ekkor jutott eszembe, hogy anyu mindig szerette az ilyen dolgokat és ennek orvoslója is volt. Találtam egy könyvet, amiben ez benne is volt.

Az egész könyv ilyenekkel volt tele. A nevét nem jegyeztem meg, de ha alkohollal keverik akkor elfelejted azokat a dolgokat, amik veled történnek veled azon a napon. És ha valami olyan dolgot látsz meg, amit aznap fogtál vagy láttál képek visszajönnek. Ez megmagyarázta azt is, hogy mikor megláttam az apámat bejött egy kép. Az amikor valakit megütött és engem felkapott és futni kezdett velem ki a egy helységből.

Másnap reggel, mikor felkeltem, halottam, hogy valaki a konyhában van és csörömpöl. Luke a gyors hívó listámon van, már benne is voltam hogy hívjam, addig szép lassan leértem és megláttam egy sötét alakot.

-Luke-suttogtam-van valaki nálunk lent a konyhában és félek, légyszi gyere ide!

-Ki az az ember?-kérdezte

-Nem tudom, de nagyon rossz előérzetem van. Siess!

-Ott vagyok 5 perc cicám!

Vissza akartam menni a szobámba, de a lépcső megreccsent ezzel a férfi figyelme rám szegeződött. Gyorsan felfutottam a szobámba, de az a sötét alak a nyomomban loholt egy késsel a kezében. Nem tudtam bezárni az ajtót sem. A falhoz szorított előttem állt egy nagyon nagy késsel. Beugrott egy kép, arról az éjszakáról. Felcsillant a szeme. Észrevette hogy tudom ki ő.

-Te szihopata idióta!-mondtam alig érthetően-Te tetted!

-Szia életem hiányoztál. Netán szeretnél még egy menetet?

-Meg ne próbáld.

Még közelebb lépett. Nagyon féltem. Az ember már egy lépésre volt tőle, ezért a falnak simultam teljesen. Elkezdett tapizni és a pólómat egyre fentebb húzta. 

-Eressz el, te idióta!-kiabáltam. Ekkor a késsel megvágott. Pont a vállam erre akkorát sikítottam, amekkora csak kifért a torkomon.

-Hozzá ne nyúlj a csajomhoz te pöcs-Luke szemrebbenés nélkül leszúrta a pasit.

-Jól vagy bébi?-jött oda.-Basszus ezt össze kell varrni. Gyere segítek állj fel.-vett egy pillantást a sebemre

Luke felültetett a konyhában a pultra, ő addig fertőtlenítőt és tűt meg cérnát hozott. Bevarrta a sebemet, de nagyon fájt, mivel érzéstelenítő nélkül csinálta. Én meg csak a számat haraptam és Luke pólóját szorítottam.

-Bocsáss meg, de muszáj volt, mert ha nem befertőzik. Tudom, hogy fáj bírd ki még egy kicsit édesem.-csókolt meg

-Luke el kell mondanom valamit.-be is fejezte. Leült velem szemben egy székre és a combomon pihentette a kezét. Elmeséltem neki mindent attól az estétől kezdve a végéig.

-Azóta félek és rettegek, hogy újra megteszi-elsírtam magam

-Sh, semmi baj vége van. Meghalt.-ölelt meg. Felszisszentem, mert fájt a vállam-Mi az?

-Semmi, csak fáj-mutattam a sebre

-Gyere.-felvett az ölébe és elvitt a kanapéig

-Mit fogunk csinálni most?

-Horror?-harapta be piercingjét olyan sexy volt

-Nekem oké.-mosolyogtam rá

A félelmetes részeknél akaratom ellenére hozzábújtam Luke-hoz. Nem vagyok az a félős fajta lány.de biztonságban éreztem magam a karjaiban. 

Elaludtam a karjaiban. Arra ébredtem meg, hogy felfele visz a szobámba.

-Luke?!

-Hm?-nézett le rám

-Kérlek maradj itt velem..

-Persze-csókolt meg-ezek után nem foglak egyedül hagyni

Befeküdt mellém és meggyőződött róla, hogy nem fáj a karom és kényelmes-e. Nagyon aranyos volt tőle ez. Megölelt és úgy aludtunk el. 

8. rész

Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen későre hoztam meg a részt, de nem volt ihletem és táborban is voltam.. Nem is húzom az időtöket. Jó olvasást és kömmenteket, hogy jó vagy rossz és ha rossz mit javítsak az egész blogon.
     Köszönöm előre is 
                                                       xxBxx
  Reggelre másnaposnak éreztem magamat. Fájt a fejem, a szemem piros volt, mint a rózsa.
-Anyaaaa!-kiáltottam egy hatalmasat. Nem jött válasz. Leballagtam a konyhába, és egy üzenetet találtam a hűtőn.
  ,,Elmentem Amerikába arra a megbeszélésre, amit mondtam Daniel is velem van. Majd hívunk és légy erős.
 xo xo Anya. ,,
  Na ez szép. Egyedül vagyok a házban és nincs mit csináljak.
  *Csengett a telefonom*
-Szia Molly Josh vagyok. Csak azt akartam mondani, hogy ma nem lesz forgatás..-mondta
-Oké, köszi, hogy szóltál.
-Nincs mit
-Öööm.. Josh?!-féltem megkérdezni
-Igen?
-Tudod gondolkodtam és elmehetnénk valahova. Bepótolnánk a tegnapot?-kimondtam. Végre
-Persze. Ha érted megyek 7-re jó lesz?
-Tökéletes.-mosolyodtam el
-Oké, akkor megyek is, hogy készülődjek
-Rendben szia-nevetett

  Elkezdtem fürdeni és kiválogattam a ruhámat, amit felveszek. Nem öltöztem túl ki, mert fogalmam sem volt, hogy hova megyünk, tehát e mellett döntöttem:

  Eljött a 7 óra. Josh dudált a kocsival. Gyorsan lementem és beültem a kocsiba.
Elmentünk vacsorázni és rengeteget beszélgettünk. Kérdezett Luke-ról, elmondtam neki hogy szakítottam vele, de többet nem mondtam. Megismertem jobban és rájöttem sok bennünk a közös.
-Remélem jól érezted magadat Molly-állt meg a kocsi a házunk előtt
-Igen, nagyon jól-mosolyogtam rá-Köszönöm
Kiszálltunk a kocsiból és elkísért az kapuig.
-Már rég óta meg szerettem volna tenni ezt..-megcsókolt.  Pont akkor láttam meg Luke-ot, aki az ajtó előtt volt.
-Josh...
-Tudom. Még őt szereted és nem akarsz kapcsolatot. Megértem, de én küzdök érted.-kacsintott rám
-Sajnálom. Holnap találkozunk.-köszöntem el tőle


-Mit keresel itt?-álltam meg előtte
-Téged.-egyszerű és rövid válasza volt-Beszélnünk kell
-Nincs mit beszéljünk Luke. Elcseszted. Tudtad jól, hogy oda megyek, de te kurvákkal kellett csókolózz. Képzelem mennyire szerethettél Luke. Tudod mit tettem? Megvágtam az ereimet. Szinte meghaltam! Sírtam. Azt hittem azért jöttél vissza, mert fontos vagyok neked, mert szeretsz egy kicsit is. De nem. Elveszítettelek megint. Miért kellett e..-nem hagyta hogy befejezzem. Megcsókolt.
-Szeretlek Molly. Jennifer csak rosszkor volt rossz helyen azt hitte, hogy elcsábíthat, de nem tud csakis téged szeretlek úgyhogy légyszíves ne légy rossz velem, mert nagyon de nagyon szeretlek. Molly kérlek szépen bocsáss meg nekem!-csókolt meg újra
-Azt hiszed egy csók és egy bocsánat elég lesz, Luke?-makacskodtam-Szeretlek, de ezt nem fogom könnyen megbocsájtani neked. Kérlek most menj el!-utasítottam
-Ne Molly, ne! Ne csináld velem ezt!-könyörgött Luke
-Luke a te érdekedben mondom ezt! Menj el!
Elment. Muszáj volt át kell gondolnom amiket mondott. Hiába szeretem amit tett súlyos.

7. rész

-Te mi a szart keresel itt?-nem hittem a szememnek
-Szia Molly-ölelt meg
-Josh. Szia.-öleltem vissza
-Thomas örülök, hogy vele dolgozhatok. Köszönöm.
-Úgy akartuk, hogy neked legyen jó, ezért anyukáddal egyeztettünk is-mosolygott
-Na de akkor kezdjünk is bele!

Forgatás után Josh elhívott vacsorázni, de nemet mondtam.
-Sajnálom, de nem tudok. Elfoglalt vagyok este.

-Oh oké, akkor máskor.

Hazafele vettem az irányt. Gyorsan lefürödtem és átöltöztem. Calum egy olyan 20 percre lakott tőlem. Felhívtam Luke-ot is, hogy elindultam.

Mikor odaértem érdekes beszélgetés csapta meg a fülemet.
-Luke hagyd el azt a csajt. Jobb lesz neked is én neki is.-egy nyávogós hang csapta meg a fülem. Jennifer. Utálom azt a csajt. egész sulikor Luke-ra fájt a foga.
-Jó. Meglátom mit tehetek.-tisztán láttam, hogy ők azok ketten. Luke megcsókoltam Jennyt.
 Nem is kellett több elhagytam Calum házát és haza fele vettem az irányt. A kocsiban egész végig sírtam. Homályosan láttam, kellet 40 perc, ameddig haza értem.
Hazaérve anyát láttam meg.
-Kicsim mi történt?
-Semmi.
-De te sírsz
-Jól vagyok

 Evvel felfutottam a szobámba. Bezártam az ajtót és az ablakot, hogy senki nem tudjon bejönni. Leültem az ágy közepére és azon gondolkodtam, hogy hol is ronthattam el. A könnyeim folytak akár egy folyó. Hiába töröltem le őket csak jött és jött és jött. Eszembe jutott az álom, az idő amit együtt töltöttünk. Amikor vissza jött és azt mondta, hogy szeret. Amikor megcsókolt, az illata, a csókjának íze... 

Miért én vagyok ennyire szerencsétlen? Miért nem tudta elmondani, hogy nem szeret? Miért nem vagyok Jennifer helyében?

Utálom magamat nagyon! Bementem a fürdőbe és elővettem egy pengét. Már is megejtettem a sebet. Egy vágás, két vágás, három, négy. A könnyek és a vér egybe folyt a kagylóban. Nem tudtam mit tegyek. Csak Luke járt az agyamban és az, hogy megcsókolta. Miért voltam ekkora idióta? Csak játszott velem, semmi érzés csak játék. Hát jó Lucas. Játszódjunk így.

Mérges voltam magamra, hogy hittem neki, pedig nem kellett volna.

-Molly engedj be!-dörömbölt az ajtón Luke

-Menj el innen! Nem akarlak látni!-kiabáltam sírás közben.

-Molly ez nem az aminek látszik. Had magyarázzam meg!

-Mi nem az? Lesmároltam. Óh bocsánat nem az aminek látszik, lehet gyereketek lesz. Jó, legyen. Nem érdekel Luke. Tudod az fáj a legjobban, hogy én bíztam benned, mint egy vak tyúk, de te kibasztál velem. Úgyhogy szépen kérlek most húzz el ameddig még nem lesz rosszabb a helyzetem!

-Én csak...-megállt- Azt akartam mondani, hogy nagyon, de nagyon sajnálom, azt ami történt. Én nem akartam.

  Elment. Elment. Elment, lehet, hogy örökre. Örökre elveszítettem. Soha többet nem kapom vissza és csakis az a hülye Jennifer miatt. 

A könnyeim még jobban kezdtek folyni. Nem tudtam mit tegyek...

6. rész

-Molly, Molly, én nem akartam.-megszorította a kezemet.
A doktorok befutottak. Meghalt.

-Ne, ne, ne, ne!-kiáltottam fel. Csak egy álom volt.
-Mi a baj kicsim?-Luke értetlenül nézett rám.
-Csak rosszat álmodtam.-a lábaimat magam elé húztam és a kezemmel össze kulcsoltam és sírni kezdtem.
-Mi történt Molly?-ölelt meg- Mondd már el! Nagyon megijesztesz
-Azt álmodtam, hogy te csak azért vagy itt, mert apa kényszerített rá, hogy szeress és utána törd össze a szívemet. Veszekedtünk és elküldtelek. Autó balesetet szenvedtél. Eltört a lábad és belső vérzésed volt. Bementem hozzád a kórházba és a kezemben haltál meg. -még jobban elkezdtem sírni.
-Jaj hercegnőm! Ilyen nem történhet meg.-csókolt meg-Örökre veled leszek!-ölelt meg.
-Szeretlek Luke! Kérlek ne hagyj el soha de soha!
-Soha, de soha!-csókolt meg hosszasan.

  Délután lementünk a partra. Egy bohóc ajándékot adott nekem és megpuszilt. Luke elég szúrós tekintettel nézett rá, de lecsillapítottam.
Csengett a telefonom
-Molly Clarkson?
-Igen ki keresi?
-Thomas Stetson vagyok.
-Várjunk az a Thomas?
-Igen az. Azt szeretném kérdezni, hogy bejönnél- e egy forgatásunkra, mert csak téged találunk erre a filmre alkalmasnak. Beszéltem már anyukáddal is és ő beleegyezett. 
-Persze, hogy elmegyek
-Jol van akkor. Holnap 8-ra érted küldünk egy kocsit és akkor avval jöhetsz is a forgatásra. A szövegedet elküldtem anyudnak, majd ő odaadja neked és elolvasod, hogy tudd miről is van szó.
-Rendben. De most mennem kell. Viszlát.

-Lukeeee!-visítottam el magam
-Mi az?
-Szerződést kaptam egy filmben.-ugrottam a nyakába
-Komolyan? Ez csodálatos. Gratulálok!-puszilt meg
-Holnap megyek a forgatásra. Eljössz velem?
-Szerintem nem, mert haza kéne menjek egy kicsit a szüleimhez is, meg a srácokkal belekezdünk a bandázásba is.-mosolygott- ugye nem baj?
-Dehogy baj. Sőt örülök neki, hogy végre belekezdtek.
-Akkor forgatás után menjek át Calhoz?
-Ha akarsz, akkor gyere.
-Jó a hozzáállásod Lucas! -nevettem
-Gyere ide!-felkapott és befutott velem együtt a tengerbe-Egy okot mondj, hogy ne dobjalak bele a vízbe!
-Mert szeretlek.
-Rossz válasz-eleresztett és be is lendített a vízbe. Levegőért kapkodva jöttem fel a víz tetejére.
-Nagyon vicces - bevágtam a durcit

Otthon elolvastam a forgatókönyvet és nagyon tetszett.
Lényegében annyiról szólt, hogy egy elveszett lány, akit soha senki nem figyel megismerkedik a suli leghíresebb pasijával és összejönnek, de ez a kapcsolat nem habos torta. A fiú elköltözik egy másik városba a családja miatt, de a barátnőjét sem akarja itt hagyni. Úgyhogy a lány is utazik velük együtt. A fiú családja meg nem szereti a lányt és elkergetik a házból.

Reggel egy kocsi állt az ajtómban, gyorsan beültem és elmentem a forgatásra.
-Molly bemutatom a fiút, akivel össze fogsz jönni a filmben.
-Na ne. Ő?-miért miért miért?

5. rész

-Lenne egy nagyon fontos kérdésem?!
-Mondd!-erre már fel kellett ülnöm az ágyon, mert féltem mit is akar.

*Luke szemszöge*
 Nagy levegőt vettem.
-Nem mondtam el mindent. Az apád azt mondta, elenged, de csak egy feltétellel. Az volt a feltétel, hogy járjak veled, és utána törjem össze szíved.
-Luke...-Molly könnyezett
-Sajnálom Molly. Mikor ide jöttem megváltozott a véleményem, és rájöttem, hogy nem kéne ezt tegyem, mert az neked is és nekem is rossz lenne. Miután sok időt eggyütt töltöttünk, rájöttem, hogy tényleg szeretlek és, hogy ennek a játéknak nem lesz jó vége. Annyira sajnálom Molly.
-Luke. Most szerintem az lesz a legjobb, ha elmész. Kérlek. Ne nehezítsd meg még jobban a helyzetemet.
  Azonnal az ajtó fele vettem az irányt, tudtam, hogy elbasztam. Az ajtóban még megálltam, de nem néztem hátra. Kocsiba ültem és haza fele vettem az irányt. Nem tudtam másra gondolni, csak Mollyra, nem figyeltem és neki mentem egy fának.

*Molly szemszöge*
 Mikor meghallottam, hogy Luke mit akart tenne velem sok minden lejátszódott bennem. Fájdalom, csalódottság..
 Ahogyan elment sírni kezdtem. Fájt, amit tett, de legbelül éreztem, hogy nem akart nekem rosszat, csak azt tette amit tennie kellett.
   Csengett a telefon
-Molly Clarkson?
-Igen, kivel beszélek?
-Jason Hastings vagyok. Arról értesültünk, hogy Luke a barátja. Mindegy ez most nem is fontos. Luke balesetet szenvedett. Neki ment egy fának. A jobb lába eltört és meg kellett műteni.
-Mi? Ez nem lehet. Melyik kórház?
-Szent Anthony Kórház. 111 szoba.
  Ez nem lehet igaz. Ez az egész miattam van, ha nem küldöm haza, akkor most nem lenne semmi de semmi baja. Miért vagyok ennyire szerencsétlen?  Gyorsan hagytam anyának egy üzenetet és elindultam a kórház fele. Elég hamar meg is kaptam a szobát, be is mentem és leültem mellé.
-Molly, Molly én nem akartam.-megszorította a kezemet.
A doktorok gyorsan befutottak. Meghalt.

4 rész

Soha nem éreztem magam olyan jól, mint akkor. Azt akartam, hogy soha ne legyen vége. Soha nem hagyjon el, soha nem verjen át. Soha ne érjen véget a csókja.

  Valaki teljes erejéből dörömbölt az ajtón.

-Nem kéne kinyitni?

-Akár ki legyen esküszöm kinyírom. A legjobb pillanatban jön ide.-mérges voltam. Nagyon is.

 Lementünk és kinyitottuk az ajtót. Kiderült, hogy anya volt az a sok csomaggal és nem tudta kinyitni az ajtót.

-Luke drágám igaz maradsz vacsorára? 

-Ha nem baj akkor maradnék-fogta meg a kezem. Anyának fel sem tűnt. Vissza mentünk a szobába.

-Elmondom anyának vacsinál.

-Mit?-Luke nem értette

-Ezt. Ami kettőnk között van. Meg azt is amit tett veled Billy.

-Nem Moll ne! Ha elmondod neki Billy-s ügyet nem fog addig nyugodni, ameddig be nem zárják újra. Ott meg még erősebb lesz. Szerez új barátokat, újabb erősebb barátokat. És ki tudja lehet, hogy megint el fog raboltatni és kínozni fog megint. Én meg nem akarok tőled messze lenni, mert az nekem nagyon fájna.

-Luke anyának és Danielnek (nevelő apám) meg van a megfelelő ismeretsége, hogy élete végéig be legyen zárva. Bízz bennem. Tudom, hogy nehéz volt neked ugyanúgy nekem is de kérlek bízz bennem.-csókoltam meg

-Jól van. Bízok, de ha valami rossz történik akkor nem lesz belőle semmi jó...

  Vacsinál elmeséltem anyának mindent. Luketól kezdve addig, hogy mi egy pár vagyunk

-Molly örülök neki, hogy együtt vagytok, de az amit tettek veled nem marad büntetlenül. Dani máris intézkedik. Ne aggódjatok megkeserüli az a szemét láda, hogy ilyen tett veled. -anya mint a kettőnk kezét megfogta és megszorította egy pici, hogy éreztesse velünk van. 

-Köszönöm szépen. Nekem már ti vagytok a családom - csókolt meg Luke

-Beszéltem a nyomozóval. Intézkedik már. El is kapták a rohadékot. Egy ilyenért életfogytiglant kaphat. És ne aggódjatok elérjük, hogy azt kapjon.

-Tényleg nagyon köszönöm, hogy itt vagytok és segítetek nekem. Nagyon jól esik.

*másnap*
 Luke, Daniel és én a rendőr kapitányság felé tartottunk.
-Mr. Hemmings nagyon fontos, hogy csak is az igazat mondja
-Ez pontosan 2000 június 13-a volt, amikor Mollyék elköltöztek. Éppen telefonon beszéltünk, amikor hangokat hallottam a konyha felől. A telefont leraktam és lementem, hogy nézzem meg ki is az. Egy ember hátulról lefogott és...-Luke csak mesélt és mesélt és mesélt és mesélt. Rossz volt ott állni mellette és hallgatni, úgy éreztem elhányom magam, vagy ha nem, akkor elájulok. Sarkon fordultam és a kocsi fele vettem az irányt. A kocsiban ülve csak Luke-on kattogott az agyam. Csak bambultam némán és semmi másra nem figyeltem. Nem szoktam ilyent csinálni, de mostanában sokszor megesett már ez. Azt sem vettem észre, hogy meg is érkezett Dani és Luke.
-Miért jöttél ki hercegnő?-ölelt meg
-Rosszul éreztem magam.
  Mikor haza értünk Daniel elmesélt mindent anyának én meg csak fel vánszorogtam a szobámba.
-Molly?
-Igen?-a szemem be volt csukva, de éerztem hogy figyel
-Lenne egy nagyon fontos kérdésem?!

FONTOS!

Néhány tudni való:
1. Azért vannak őrök Mollyék háza előtt, mert az anyukája híres egy film főszereplője volt.

2.A 5 Seconds Of Summer megvan, de nem olyan összetartóak, azóta mióta Luke-ot elrabolták.

3.Daniel Molly nevelő apja

4.Molly 5 éves kora óta ismeri Luke-ot, ezért olyan fontos neki.

5. Molly szobája:

6. Szereti ha szeretet van körülötte. 

7.Kedvenc színe a fekete és utálja a cinikus beképzelt libákat.

8.Van egy hatalmas titka, amit csak Luke és ő tud.

9.Az utolsó és legfontosabb a blogban hetente egy rész lesz feltéve.

Itt van néhány tény a blogról és a szereplőkről. Molly egy kicsit olyan mint én (szóval ha csípitek Mollyt, akkor engem is)  

köszönöm!

Sziasztok! 526 oldalmegjelenítés és alig van fent 3 rész.

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki olvassa és azt gondolja jó a blog.

Nagyon szeretlek titeket és köszönöm
legyen szép estétek.

Sziasztok
xxBx

3.rész

   Reggel arra ébredtem, hogy Luke az ujjával kicsi köröket csinál az arcomon.
-Aranyos vagy, mikor alszol.-puszilt meg
-Te is.-gyorsan kikeltem az ágyból és a fürdő fele vettem az irányt.
-Nem megyünk ma el valahova? Már kezd unalmas lenni itt.-ölelt meg hátulról.
-Elmehetünk a partra, csak hamarabb fel kéne öltöznöm.-mosolyodtam el
-És baj, hogy itt vagyok?
-Nem annyira. De akkor is Luke lány vagyok. Kell a privát szféra.-kifele kezdtem lökni az ajtón.
-Ezt még vissza kapod Hercegnő.
-Mikor levetettem a pizsimet, rájöttem, hogy nem is volt olyan jó ötlet az, hogy a partra menjünk.
Ahogy rá néztem láttam, ahogy a lábamba volt írva ,,Luke,,

-Luke van egy nagy baj!-kiabáltam ki
-Mi?
-Gyere be és nézd meg!
 Ahogy belépett az ajtón lesápadt.
-Molly...ez....-nem tudott megszólalni.
-Ez undorító. Tudom.-fejeztem be helyette a mondatot
-Nem nem az. Teljesen meg tudlak érteni. Várjunk csak az ott mi?-pont a Luke feliratra mutatott.
-Az semmi.-eltakartam a pólómmal a feliratot.
-Nem Molly. Az nem semmi. Mutasd már meg!-elhúzta a pólóm, evvel teljes kilátás nyílt a vágásra és a feliratra is. - Miért pont én?
-Mert akkor mentél el, mikor a legnagyobb szükségem lett volna rád. És más módszer már nem volt.
Nevezhetsz de-pisnek, idiótának, vagy hülyének, nem érdekel. Csak én tudom azt, hogy min mentem keresztül, és nem kérem, hogy megértsd mert nem tudja senki megérteni, csak kérlek törődj bele, hogy ilyen vagyok és...

  Nem hagyta, hogy befejezzem. Megcsókolt.

-Hát nem érted? Szeretlek.

-Luke, én..

-Tudom. Te nem szeretsz, csak a barátod vagyok és nem akarod, hogy ez ne így legyen

-Én is téged.-csókoltam meg újra.

-De én azt hittem, hogy te nem szeretsz és, hogy csak a barátod vagyok..

-Hallgass már el, és csókolj meg-nevettem el magam

  Csókja édes volt és nem kötelező. Elengedte magát és a derekamtól fogva fogott, amikor......

2.rész

-Luke ki az?-alig értem le és már láttam ki az. - Apa te mit keresel itt?
-Szia kicsim. És Luke. - undorral nézett rá.- Kicsim engedd meg, hogy beszéljek Luke-al négy szem közt.
-Bocsáss meg, de nem tehetem. - határozott voltam. Most mindennél jobban éreztem magam. Luke erőt adott.
-Miért nem Molly?-apa tekintete mérges lett
-1 mert nem laksz itt. 2 mert nem hagyom el Luke-ot soha többet. 3 mert mögötted két jó nagy termetű őr áll szóval ha nem akarsz bajt elmész vagy úgy beszélsz vele, hogy itt vagyok én is. - öleltem meg Luke-ot
-Luke, nem erről volt szó. Tudod jól, hogy mi vár rád. - a kabátja leért a zsebéig, ezért el tudta takarni a zsebét, amiben egy pisztoly volt. A kabátját elhúzta, evvel tisztán láthatóvá vállt a pisztoly is.
-Ha bántani mered Luke-ot esküszöm megöllek.-a kezem ökölbe szorult.
-Kicsim ne avatkozz bele!
-Luke menj fel a szobámba kérlek beszélnem kell vele-utasítottam
-De..-hezitált
-Luke kérlek nem lesz semmi baj-elindult, de tudtam, hogy nem megy fel. A lépcső aljában megállt.
-Apa Luke elmesélte, hogy mit tettél vele. Hogy van képed még azok után az apámnak nevezni magad? Tudtad, hogy milyen nehéz időszakon mentem át, te erre elrabolod, hogy nehogy legyen velem valaki. Ezek után felemelt fővel merem azt mondani, hogy nem vagy az apám.- ekkor a nem várt módon, de felpofozott.
-Ne merd ezt mondani még egyszer.
-Nem apa bocsánat Billy számomra már csak egy faszfej vagy, aki a legjobb barátom megpróbálta elvenni tőlem tudván azt hogy nagyon fontos nekem. Tudod mit tettem? Oda jutottam, hogy az ereimet kezdtem el vagdosni, mert senki nem volt aki velem lenne. Az iskolában senki nem beszél velem, senki nem szól hozzám. Kíváncsi lennék te hogy bírod. Szóval szépen kérlek húzz el innen  és hagyd békén Luke-ot és a családomat is, mert nem hiszed el de sokan vannak akik megvédjenek. És ismétlem te nem vagy már az apám.- Daniel és Sam (őrök) elvitték Billyt és én bementem a házba fogalmam sincs miért, de sírni kezdtem.

Hallottam, hogy Luke közelebb jött és megölelt.
-Utálom magam, amiért ő az apám.-töröltem le a könnyeimet
-Ne sírj Hercegnőm. Rossz így látni téged.
-Nem is csodálkozom, hogy senki nem szeret.-véletlenül csúszott ki a számon, nem akartam
-Ami azt illeti én nagyon is szeretlek és nem akarlak el veszíteni.
Későre járt. Kezdtem álmos lenni.
-Luke?
-Hmm?
-Maradj itt kérlek. Aludj velem.
-De csak akkor, ha nem sírsz
Felmentünk a szobámba, én az agyon terpeszkedtem el, ő meg elvette a gitárját én énekelni kezdett

-Friends just sleep in another bed   (A barátok egy külön ágyban alszanak)

And friends don't treat me like you do  (És a barátok nem kezelnek úgy, mint te )

Well I know that there's a limit to everything  (Nos, tudom hogy mindennek van határa )

But my friends won't love me like you  (De a barátaim nem fognak úgy szeretni engem, mint te  )
No, my friends won't love me like you  (Nem, a barátaim nem fognak úgy szeretni engem, mint te )

We're not friends, we could be anything   (Mi nem vagyunk barátok, bármik lehetünk )
If we tried to keep those secrets safe  (Ha megpróbálnánk azokat a titkokat biztonságban tartani  )
No one will find out if it all went wrong  (Senki sem fogja megtudni ha minden rosszra fordul  )
They'll never know what we've been through  (Sosem fogják megtudni, min mentünk keresztül )-énekelte végig a kedvenc zenémet

-Ez a kedvenc zeném-mosolyodtam el

-Tudom.-eltette a gitárt és befeküdt mellém az ágyba.

1. rész

Lassan 7 éve, hogy nem halottam Luke felől semmit. Megijeszt, hogy nem tudom mi van vele, vagy hogy életben van-e még. Abban a hitben éltem, hogy az apám jó, kedves, szeretet teljes, de amint kiderült egy gyilkos. A bánatom és a stresszemet az ér vágásba vezettem, ami nem is tett túl jót nekem. Depressziós lettem...
Senki nem volt, aki megértsen. A tudat, hogy Luke nincsen velem még szomorúbbá tett.
Gondolat menetemből anya szakított ki.
-Kicsim kinyitnád az ajtót?-valaki hevesen dörömbölt rajta. Ezt nem hiszem el. Ez nem lehet ő. Megváltozott.
-Luke?- teljesen biztos voltam benne, hogy Luke az, de mégis megkérdeztem.
-Szia hercegnőm. - karjait kitárta, hogy öleljem meg. Fogtam az alkalmon és a nyakába szöktem. Nagyon hiányzott már. Az ölelése, az illata, a puszijai. Egyszerűen mindene.
-Hol voltál eddig?-nagyon szorosan öleltem. Mikor ezeket a szavakat ejtettem ki, elsírtam magamat.
-Mindent elmagyarázok, csak engedj be.-behívtam és helyet foglaltunk az ebédlőben. Anyáék el kellett menjenek valahova, ezért egyedül voltunk a házban.
-Szóval. Ez akkor kezdődött, amikor elköltöztetek. Hogy pontos legyek, mikor felhívtál. Azért tettem le, mert hangokat halottam a konyha felől és megijedtem. Lementem, hogy nézzem meg ki az és fejbe ütöttek valamivel. Elraboltak. Azt akarták, hogy ne beszéljek veled, ne találkozzak veled, ne is gondoljak rád..
-Ez abruszd. - szakítottam félbe és az ablak fele sétáltam.- És sikerült?
-Egyértelmű, hogy nem. Rá 6 hónapra elengedtek és megfigyelték a házamat. Ez így ment majdnem 2 évig. Sok idő eltelt azzal, hogy megkapjam a főnököt, hogy beszélhessek vele, mert nekem az úgy nem ment. Nagy nehezen meg is kaptam és beszéltem is vele. Azt mondta megengedi, hogy találkozzak veled és hogy beszéljek veled, de szerintem még mindig zavarja ez az egész.
-Ki rabolt el?-szemeibe néztem. Nem az átlagos színe volt. Sötét kékké változott.
  Nem válaszolt.
-Ki rabolt el Luke?-a hangom erősebb lett.
-Az apád. - nem nézett a szemebe a földet pasztázta.
-Hogy micsoda? Az apám? Mégis miért tenne ilyen dolgot? Tudja, hogy te vagy a legfontosabb nekem és mindennél jobban szeretlek.
-Azt mondta félt téged, hogy rossz kezekbe kerülhetsz.
-A múltad miatt mondja. Luke azt hiszi még mindig azt teszed. Én beszélek vele.-határozott voltam
-Mit csinálsz Molly jól vagy? Nem teheted ezt.
-Miért nem Luke? Azért mert lány vagyok és nem vagyok erős? Luke értsd meg ez így nem mehet tovább. Több mint 7 évig nem láttalak, ha még egyszer elveszítelek abba belehalok. Muszáj  beszélnem vele.
-Molly. Megölnek, ha megtudják, hogy elmondtam neked.
-Nem fognak. Akár mennyire is hülyén hangzik megvédlek. Vannak őreink. Bob (egyik őr) szívesen vigyázna rád.
-De ez nem így megy. Csak csattintsz egyet és máris jó lesz minden. Hadd, hogy intézzem el én. Jo?-Luke magához húzott és megölelt.
-Ha rosszra fordulnak a dogok és beszélni fogok vele.
-Rendben. És mesélj milyen a suli? Barátok? Pasik? Valami? - Luke rám nézett és komolynak látszott.
-Szar. Nincs. Nincs és nincs- egy barátom sem volt a suliból.
-Hűha, akkor egyedül vagy.
-Nem. Nem vagyok. Van egy nagyon édes kedves aranyos barátom, akit soha nem akarok elveszíteni-nevettem el magam
-Ki az?-Luke nem értette
-Te.-öleltem meg
-Imádlak te idióta.-puszilt meg.
  Valaki kopogtatott az ajtón.
-Majd kinyitom-Luke lefele vett az irányt, és egy kicsit később mentem le.
-Luke ki az?-az ajtóban egy sötét alak állt.

Szereplők

Luke Hemmings:

Molly Clarkson:

Billy Clarkson:

Emily Wood (Molly anyja)

Liz Hemmings: 

Andrew Hemmings: 

Bevezetés

 ,, Egy új élet, egy új sors.
  Minden akkor kezdődött, amikor anya elvált apától és új élettársa van. Ennél fogva el kell költöznünk abból a városból. Messze az apámtól, messze a barátaimtól, messze mindentől.  Egy teljesen idegen helyre megyek, ahol senkit nem ismerek.
-Ugyan már. Jó lesz.-biztatott anya.
-Persze. Neked lehet.-cinkoskodtam - Sokkal jobb lett volna, ha engem nem hozol el ide, sokkal jobb lett volna, ha nem váltok el. Azt hiszed itt jobb lesz? Hát tévedsz. Sokkal rosszabb lesz apa nélkül, és most is azon vagy, hogy a lányod is elveszítsd. - becsapva magam mögött az ajtót siettem felhívni legjobb barátom Luke-ot
-Mi a hézag hercegnő?
-Utálok itt lenni. Vissza akarok menni. Nagyon hiányzol.-egy puffanás és nem szólt bele,,
  Azóta nem láttam, halottam az én legjobb barátom hangját. Soha nem kapom vissza. Ha nem költözünk el nem lett volna ez. Fogalmam sincs merre lehet.  De ez már lassan 6 és fél éve
 -Kicsim nyisd ki az ajtót.-valaki hevesen kopogtatott rajta
-Szia hercegnőm- nagy mosoly az arcán. Ajak PC a szájában. Mi történt vele? Ez nem lehet ő
-Luke?