8. rész

Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen későre hoztam meg a részt, de nem volt ihletem és táborban is voltam.. Nem is húzom az időtöket. Jó olvasást és kömmenteket, hogy jó vagy rossz és ha rossz mit javítsak az egész blogon.
     Köszönöm előre is 
                                                       xxBxx
  Reggelre másnaposnak éreztem magamat. Fájt a fejem, a szemem piros volt, mint a rózsa.
-Anyaaaa!-kiáltottam egy hatalmasat. Nem jött válasz. Leballagtam a konyhába, és egy üzenetet találtam a hűtőn.
  ,,Elmentem Amerikába arra a megbeszélésre, amit mondtam Daniel is velem van. Majd hívunk és légy erős.
 xo xo Anya. ,,
  Na ez szép. Egyedül vagyok a házban és nincs mit csináljak.
  *Csengett a telefonom*
-Szia Molly Josh vagyok. Csak azt akartam mondani, hogy ma nem lesz forgatás..-mondta
-Oké, köszi, hogy szóltál.
-Nincs mit
-Öööm.. Josh?!-féltem megkérdezni
-Igen?
-Tudod gondolkodtam és elmehetnénk valahova. Bepótolnánk a tegnapot?-kimondtam. Végre
-Persze. Ha érted megyek 7-re jó lesz?
-Tökéletes.-mosolyodtam el
-Oké, akkor megyek is, hogy készülődjek
-Rendben szia-nevetett

  Elkezdtem fürdeni és kiválogattam a ruhámat, amit felveszek. Nem öltöztem túl ki, mert fogalmam sem volt, hogy hova megyünk, tehát e mellett döntöttem:

  Eljött a 7 óra. Josh dudált a kocsival. Gyorsan lementem és beültem a kocsiba.
Elmentünk vacsorázni és rengeteget beszélgettünk. Kérdezett Luke-ról, elmondtam neki hogy szakítottam vele, de többet nem mondtam. Megismertem jobban és rájöttem sok bennünk a közös.
-Remélem jól érezted magadat Molly-állt meg a kocsi a házunk előtt
-Igen, nagyon jól-mosolyogtam rá-Köszönöm
Kiszálltunk a kocsiból és elkísért az kapuig.
-Már rég óta meg szerettem volna tenni ezt..-megcsókolt.  Pont akkor láttam meg Luke-ot, aki az ajtó előtt volt.
-Josh...
-Tudom. Még őt szereted és nem akarsz kapcsolatot. Megértem, de én küzdök érted.-kacsintott rám
-Sajnálom. Holnap találkozunk.-köszöntem el tőle


-Mit keresel itt?-álltam meg előtte
-Téged.-egyszerű és rövid válasza volt-Beszélnünk kell
-Nincs mit beszéljünk Luke. Elcseszted. Tudtad jól, hogy oda megyek, de te kurvákkal kellett csókolózz. Képzelem mennyire szerethettél Luke. Tudod mit tettem? Megvágtam az ereimet. Szinte meghaltam! Sírtam. Azt hittem azért jöttél vissza, mert fontos vagyok neked, mert szeretsz egy kicsit is. De nem. Elveszítettelek megint. Miért kellett e..-nem hagyta hogy befejezzem. Megcsókolt.
-Szeretlek Molly. Jennifer csak rosszkor volt rossz helyen azt hitte, hogy elcsábíthat, de nem tud csakis téged szeretlek úgyhogy légyszíves ne légy rossz velem, mert nagyon de nagyon szeretlek. Molly kérlek szépen bocsáss meg nekem!-csókolt meg újra
-Azt hiszed egy csók és egy bocsánat elég lesz, Luke?-makacskodtam-Szeretlek, de ezt nem fogom könnyen megbocsájtani neked. Kérlek most menj el!-utasítottam
-Ne Molly, ne! Ne csináld velem ezt!-könyörgött Luke
-Luke a te érdekedben mondom ezt! Menj el!
Elment. Muszáj volt át kell gondolnom amiket mondott. Hiába szeretem amit tett súlyos.